"Feel the romance of British royalty – Diana underwear” („Érezd a brit uralkodóház romantikáját – Diana alsónemű”) – olvasható egy kínai óriásplakáton, amelyen egy Diana hercegnőhöz a megszólalásig hasonló hölgy fehérneműben, uralkodói tiarával a fején látható. Az Egyesült Királyságban ugyan a hirdetést nem engedték kihelyezni, Kínában a plakát nem sok vizet zavart. Itt ugyanis a hírességek valószerűtlen szerepeltetésének régóta nagy keletje van.
Az ismert emberek anélkül, hogy engedélyeznék azt, könnyen egy-egy termék kínai hirdetésébe kerülhetnek azóta, hogy 2003-ban több ingatlanfejlesztő is Bill Clintont választotta "szóvivőjének". Manapság egyre több cég alkalmazza lelkesen ezt a figyelemfelkeltő eszközt.
A jelenlegi amerikai elnök sem kevésbé népszerű, őt egy Blockberry (igen, jó írtam!) mobil hirdetéséhez választották ki, majd Bill Gates és Warren Buffett oldalán befutott az ingatlanpiacon is, amikor a beruházók óriásplakátokon jelentették meg őket – egészen addig, amíg a „poéngyilkos” hivatalnokon le nem vetették azokat.
Persze a színészek is nagy népszerűségnek örvendenek Kínában, Kelly Brook és Mena Suvari például egy óvszergyártó cég „modellválogatásán” került ki győztesként.
Talán egyeseknek nehéz együtt érezni a plakátokon szereplő hírességekkel, gondolván, hogy az a néhány ezer extra jüan amitől elestek úgysem számítana sokat nekik. Azonban ne feledjük, hogy ennél jóval többről van szó - az ilyen hirdetések erősen kihathatnak az imázsukra is. Hiszen az egy dolog, ha valakit egy nagy beruházás arcául választanak ki és más dolog, ha például merevedési problémára hívják fel segítségével a figyelmet. Ez történt Sean Conneryvel is, aki jogi lépéseket is tett azt követően, hogy megtudta, David Beckham mellett, vele próbálnak impotencia elleni szereket eladni Kínában. Persze Beckham is elég dühös lehetett amiatt, hogy a kínai plakátok szerint az adott gyógyszer „az ő titkos fegyvere, amivel kielégíti Victoriát”.
Szerencsére a kínai fogyasztók nem veszik készpénznek a hirdetéseken látottakat. Ezek a plakátok „mindössze” arra jók, hogy egy terméket kirántsanak a sorból és a hírességek segítségével felhívják rájuk a figyelmet.
A nyugati sztárok mellett érdemes szót ejteni kínai sorstársaikról is. A Muzi Mei nicknéven író női bloggert és újságírót, aki arról vált híressé az országban, hogy elsőként adott részletes leírásokat szexuális életéről az interneten, szintén az engedélye nélkül használtak fel hirdetésekben. Még az óvszer és alsónemű hirdetések talán „érthetőek” is lehetnének, az már elég fura volt számára is, amikor patkánymérget reklámoztak a nevével.
Forrás: www.guardian.co.uk
