Kissé meglepődtem, mikor arról olvastam, a Hermés múlt pénteken limitált darabszámú szári kollekciót mutatott be, amelynek ráadásul minden egyes példánya francia kezek munkájának a gyümölcse.
Mégis mire gondoltak? Egy olyan tradicionális országban, mint Indiában még a leggazdagabb nők számára is elfogadott és természetes dolog, ha hagyományos módon száriban mutatkoznak akár a hétköznapokon, akár az ünnepek alkalmával. A szárinál "indiaibb" dolog pedig nem sok van (.. illetve na jó, sok van, de kár tagadni ennek meghatározó voltát). És most itt egy nagy, nyugati luxusmárka, aki úgy dönt, készít India felső tízezre számára néhány gyönyörű, "igazi francia handmade" szárit. Hmm.. Persze ha azt veszem, kreativitásban nem kellett túlerőltetniük magukat, hiszen a jól ismert sálaik esetében eddig is örömmel merítettek az indiai mintákból és színvilágból. Félreértés ne essék, a ruhák tényleg szépek, 6-8000 dollárért pedig el is várható tőlük.
Hasonló lépése volt már Kínában is a márkának. A múlt évben ott bevezetett Shang Xia márka neve alatt olyan lakberendezési tárgyakat dobott piacra, amelyek egytől egyig a tradicionális kínai kézműipart hivatottak dicsérni. Igaz a márkát nevében teljesen elkülönítették a Herméstől és a cég elmondása szerint nem is céljuk a kettőt összemosni. Erre jó okuk is volt, ugyanis a tehetős kínaiak jobban szeretnek olyan luxusmárkákra költeni, amelyek egyértelműen külföldiek, európaiak. A presztízsüket ezeknek a márkáknak csak csökkentené körükben, ha számukra egy "kínai vonalat" dobnának piacra.
Lehet, hogy az indiaiak ezzel máshogy vannak? Vagy egyszerűen csak meg akarja hódítani a Hermés az évi 20%-os fogyasztási növekedést produkáló ázsiai ország piacát? Hiszen tény, hogy Indiában a luxus ékszerek, táskák, cipők, órák és más kiegészítőkből származó eladás értéke évi 2,2 milliárd dollár, ami nem kevés. Töredéke a kínainak, de látva a nyugati országok gazdasági vergődését még mindig szép reményekkel kecsegtet.
Persze kihívások itt is vannak, az igen magas import vám ugyanis sok esetben 30-40%-kal drágábbá teszi a külföldi cikkeket, így sok indiai inkább külföldön vásárolja fel a luxus butikok kínálatát. A szűkös ingatlanpiac is sokszor ötcsillagos szállodákba vagy luxus plázákba űzik a márkákat, hiszen olyan díszes kirakatú sétálóutcákat nehezen tudnak kialakítani a túlzsúfolt indiai városokban, mint például Párizsban. Tény azonban, hogy a Hermés például ebből elsőként tört ki, amikor egy brit gyarmati stílusú régi épületet újított fel, és tett meg első mumbai üzletének helyszínéül.
Reméljük a szári tervezés bejön a Hermésnek és legalább olyan sikereket ér el, mint az indiai férfiak meghódítását sikeresen végrehajtó Canali, Ermenegildo Zegna és Etro. Nekik ugyanis sikerült olyan zakókat tervezniük, amelyek magukon hordozzák a hagyományos indiai férfiviselet jellemzőit (zárt nyakrésszel, lekerekített gallérral készültek), mégis divatosak és különlegesek.
Forrás: www.ft.com
